József Attila védelmében

Nem érdemes túl sok energiát pazarolni Kertész Ákos rasszista, provokatív magyargyalázására. Elsikkadni látszik azonban, hogy nemcsak a népet, de József Attilát is durva támadás érte. Márpedig a kommunisták által kirekesztett, kizárt költőt is meggyanúsította Kertész, amikor azt írta: „A magyar genetikusan alattvaló. »József Attila talált mentséget: ezer éve magával kötve, mint a kéve sunyít, vagy parancsot követ.«" A szándék nyilvánvaló: a vitatható munkásságú lektűríró próbál eszmei közösséget teremteni a költőóriással. Mintha ők azonos irodalmi polcon lennének. Sőt, Kertész szövegéből az derül ki, hogy ő még élesebb szemű, mint József Attila. Hisz mindjárt leszögezi iméntiek folytatásaképpen: „De ez nem mentség arra, hogy a magyar a legsúlyosabb történelmi bűnökért sem érez egy szikrányi lelkiismeret furdalást (sic!), hogy mindent másra hárít, hogy mindig másra mutogat, hogy boldogan dagonyázik a diktatúra pocsolyájában, röfög és zabálja a moslékot és nem akar tudni róla, hogy le fogják szúrni." Vagyis úgy állítja be, mintha az írótárs is hasonlóképpen látná ezt a kérdést, leszúrandó moslékzabáló disznóknak tartaná a magyarokat, s csak az lenne a differencia, hogy ő, K. Á. még szigorúbban ítéli meg őket. Sokan védik József Attilát, mondván, Ady Endréhez hasonlóan ő is szeretetből ostorozta csupán nemzetét. Nemigen érvelt azonban senki azzal, hogy a hivatkozott költemény éppen hogy a hazaszeretet legszebb megvallását nyújtja: „S mégis, magyarnak számkivetve, / lelkem sikoltva megriad — / édes Hazám, fogadj szívedbe, / hadd legyek hűséges fiad!" Kertész Ákos — tarthatjuk-e véletlennek? — ezt már nem tartotta célravezetőnek idézni József Attila ugyanazon verséből...

Újdonság lehet viszont, hogy József Attila Hazám című költeményének a gyűlölködő publicista által citált sorai az eredeti, a hírneves Cserépfalvi Imre által 1940-ben kiadott, József Attila összes versei és műfordításai című kötetben még másként szerepelnek, mint a bevett szöveggyűjteményekben! Ott még így íródik a vers: „Cicáznak a szép csendőrtollak, / mosolyognak és szavatolnak, / megírják, ki lesz a követ, / hisz »nyíltan« dönt, ki ezer éve / magával kötve, mint a kéve / sunyit (sic!) vagy parancsot követ." Vagyis a gondos könyvkiadó, a költő jó barátja, az autentikus forrás rövid i-vel közli a „sunyi"-t, ami teljesen megváltoztatja a versrészlet értelmét. József Attila ugyanis eszerint nem azt írta a magyarságról, hogy sunyít, tehát sunnyog, alattomosan, ravaszul megbújik, hanem azt: olyan személyeket követett, akik ilyenek, azaz sunyik voltak. Ezt az értelmezést erősíti a központozás is. A „vagy parancsot követ" előtt nincs vessző, ami szintén a „sunyi" főnévi használata mellett szól. Jelzi: a „sunyi" és a „parancs" egyaránt mellérendelt tárgyakként szerepelnek. Ha „sunyít" igei állítmánnyal készült volna a valódi textus, a „vagy"-gyal kezdődő mellérendelt tagmondat előtt már vesszőnek kellene állnia. Másrészt logikus is, hogy nem „sunyít" van az eredeti költeményben. Ha egyszer — bárhogyan is, de — dönt az a nép, nem sunyíthat is egyszersmind. Vagy-vagy.

Mindez tehát korántsem a központozáson való lovaglás. Azt bizonyítja, hogy az 1940-es, a legendás író, irodalmár Bálint György által sajtó alá rendezett kiadás nemcsak hitelesen eredeti, de a nyelvtanilag is helyes változat. Hogy miért módosult a „sunyit" „sunyít"-ra? Csak találgatni lehet, ám az állampárt idején nagy keletje volt a magyarságot negatív színben feltüntető olvasatoknak. Feltehetőleg ez a variáns jobban megfelelt ennek a szándéknak, azóta pedig átörökítődött az újabb és újabb József Attila-kiadásokba. Más lapra tartozik, hogy a Kertész által megjelentetett versrészlet központozása sem a Cserépfalvi-féle eredeti, sem pedig a közkeletű József Attila-kötetek írásmódjának sem felel meg. Ez utóbbiakban ugyanis a „kéve" után szintén szerepel, a „vagy" elől meg kimarad a vessző. Ennyit a „felsőbbrendűek" műveltségéről, amikor az „alattvalókról" szólnak.

Szokatlan lenne, hogy József Attila a „sunyi"-val melléknevet használ főnévként? Nem. Egész életművében visszatérő eszköz, nyelvi-stilisztikai lelemény. „Lopók között a szegényember, / Szegényember sose fél,", „S én nem vagyok és nincsen más, csak ők / A szomorúak és a nevetők," „Már költögette az aranyhajút", „s a sírók sóhajtotta fellegek", „Sziszeghetek, ügyet sem vet / rám a marcona.", „az az elvaduló csahos rám támadt", „s a szigor a lámpát ha eloltja, / csend fülel, motoz a setét?". A példatár tetszés szerint bővíthető.

Válaszra vár, honnan szedhette Kertész a moslékzabálók kitételt. Élünk a gyanúperrel, hogy Karinthy Frigyes Moslék-ország című paródiáját (Így írtok ti) keverte a valódi Ady-versekkel. Karinthynál viszont éppen a hazaszeretet megnyilvánulása a túlzások humoros felnagyítása. Az a célja, hogy ezen keresztül nevetéssel oldja fel az adys retorikai elemeket, ön- és nemzetmarcangolást. Ady Endre és József Attila kritizálták, ám sosem becsmérelték, sértegették saját hazájukat és nemzetüket. József Attila legfeljebb a fájó és kiáltó társadalmi különbségekért felelős uralkodó osztályokat bírálta metszőn, de még véletlenül sem írt egyetlen rossz, félreérthető szót a magyarságról.

Megyeri Dávid - MN

János Evangyélioma 8. fejezet

42. 

Monda azért nékik Jézus: Ha az Isten volna a ti atyátok, szeretnétek engem: mert én az Istentől származtam és jöttem; mert nem is magamtól jöttem, hanem ő küldött engem.

43. 

Miért nem értitek az én beszédemet? Mert nem hallgatjátok az én szómat.

44. 

Ti az ördög atyától valók vagytok, és a ti atyátok kívánságait akarjátok teljesíteni. Az emberölő volt kezdettől fogva, és nem állott meg az igazságban, mert nincsen ő benne igazság. Mikor hazugságot szól, a sajátjából szól; mert hazug és hazugság atyja.

45. 

Mivelhogy pedig én igazságot szólok, nem hisztek nékem.

46. 

Ki vádol engem közületek bűnnel? Ha pedig igazságot szólok: miért nem hisztek ti nékem?

47. 

A ki az Istentől van, hallgatja az Isten beszédeit; azért nem hallgatjátok ti, mert nem vagytok az Istentől valók.

Oldal: "A gonoszság nem más, mint a karakterré dermedt gyűlölet."
GYÓGYÍTÁS MŰVÉSZETE - © 2008 - 2024 - gyogyitas-muveszete.hupont.hu

A weblap a HuPont.hu weblapszerkesztő használatával született. Tessék, itt egy weblapszerkesztő.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat